Vállalatunk éves szinten tízmilliós nagyságrendben költ a bányaművelésből kivont területek rekultivációjára, hogy fenntartsuk a táj és az élővilág közötti egyensúlyt. Éppen ezért a speciális rekultivációs projekt keretében egy már használaton kívüli bányatavat alakítottuk át több ütemben mezőgazdasági művelésre alkalmas területté.
ADATVÉDELMI INFORMÁCIÓ: Amikor elkezdi lejátszani ezt a videót, a YouTube cookie-t helyez a böngészőjére, amely lehetővé teszi a YouTube számára, hogy felismerje, amikor a YouTube-ot vagy más beágyazott YouTube tartalmú webhelyeket látogat meg. A cookie-kat bármikor törölheti a böngészőből. Az adatok YouTube-on keresztül történő feldolgozásáról a YouTube webhelyén olvashat.
2021-ben egy helyi gazda közreműködésével, Ficsor Árpáddal megkezdtük a Dunaharaszti mellett található egykori kavicsbánya rekultivációját. A projekt első ütemében a tó egy részét visszatöltötték és megművelték, idén tavasszal pedig - kísérleti jelleggel – kukoricával bevetették.
Az őszi betakarítást számos munkafolyamat előzte meg; mélyszántás és talajmegmunkálás történt, amelyet vetés követett. Az aszály ellenére októberben közel 2 tonna kukoricát takarítottak be a kísérleti területről. A betakarítást követően természetes módon szárították a kukoricamagokat, amelyeket a gazda a saját szarvasmarhaállománya számára termesztett.
A projekt ékes példája a modern építőipar sokoldalúságának; egy-egy terület újrahasznosításának és a természeti környezet visszaállításának.
11 hónapot. 2020 őszén kezdődött a mélyszántás és a talaj előkészítése 0,6 hektár területen. Ezt követően, 2021 tavaszán történt az ún. talajzárás, hogy megőrizzük a vizet a talajban. A talajmegmunkálások után történt a kukoricamagok vetése.
Biogazdálkodó lévén eztuán sem történt semmilyen vegyszeres munka, gyomfésűzést alkalmaztunk a gyomok eltávolításához. Ezután tulajdonképpen már csak a betakarítás volt hátra, ami októberben történt. A kukoricamagok szárítása szintén bio módon, hideglevegővel történt, amelyet a saját szarvasmarha állományunk számára termesztettünk.
Milyen talajmegmunkálásra volt szükség a mezőgazdasági munkálatok megkezdése előtt?
Azért, hogy a meddő talajból ismét megfelelő talaj legyen, szerves trágyát alkalmaztunk. Emellett egy altalaj lazítást csináltunk, mert a visszatemetés során a nagy gépek nagyon letömörítették azt.
Miért jó, milyen előnyökkel jár, hogy termőfölddé alakítottak egy adott területet?
Több oka van. Az egyik, az, hogy a világon a legnagyobb probléma a talajfogyás, ami a jövő évszázad problémája.
Ennek oka az elsivatagosodás és a modern országokban a talaj romlása. Mindez abból adódik, hogy sajnos általában erdő talajokon gazdálkodnak, ami nem olyan jó, mint Magyarországon, és ezek a talajok nem bírják ezt az intenzív művelést, műtrágyázást, vegyszerezést. A harmadik ok pedig az, hogy rengeteg területet kivonnak egyéb célokra, pl. ipari telepek és autóutak építésére.
A másik nagyon fontos dolog, ami a mostani leghagyobb kihívás, az a vízkészletek csökkenése. A legnagyobb probléma, hogy a nyílt vízfelszínek szabadon maradnak, így a közvetlen napfény miatt elpárolog a víz. Azáltal, hogy visszakerül rá a talaj, közel eredeti állapotra lehet visszaállítani.
Részt vett már hasonló projektben? Milyen hasonló projektek valósultak már meg Magyarországon? (Mennyire számít egyedinek a projekt?)
Korábban még nem vettem részt hasonló projektben. Ez egy saját ötlet, amit javasoltam a DDC-nek, hogy próbáljuk meg ezeket a területeket visszatölteni. Örömünkre belementek a kísérletbe.
Mi motiválta a projekt megvalósítására? Honnan jött az ötlet?
Aki mezőgazdasággal foglalkozik, érzelmi alapon csinálja, szereti a szakmáját. Azért is, hogy talpon tudjunk maradni és azoknak a prémium minőségű, magyartarka tehéntejből készült sajtoknak - amelyek Michelin csillagos éttermekbe jutnak el tőlünk - az alapja is megfelelő legyen. Ha ez nincs, tulajdonképpen befejezhetjük a pályafutásunkat.
A másik, az, hogy ne menjen tönkre a világunk. Látjuk az időjárás szélsőségeit is, ez ellen tenni kell.
