A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás kiemelt jelentőséggel bír a mindennapjainkban. Éppen ezért 2021-ben egy újabb, Magyarországon egyedi természetvédelmi projektbe fogtunk; speciális úszószigeteket alakítottunk ki a védett vízi madarak számára ócsai bányatavunk felszínén.
ADATVÉDELMI INFORMÁCIÓ: Amikor elkezdi lejátszani ezt a videót, a YouTube cookie-t helyez a böngészőjére, amely lehetővé teszi a YouTube számára, hogy felismerje, amikor a YouTube-ot vagy más beágyazott YouTube tartalmú webhelyeket látogat meg. A cookie-kat bármikor törölheti a böngészőből. Az adatok YouTube-on keresztül történő feldolgozásáról a YouTube webhelyén olvashat.
Boldog Anitával, az AB Concrete Design alapítójával, Koltai Tamás biológussal és a növénytelepítésért felelős munkatárssal, a Gourmet Garden Kft. ügyvezetőjével, valamint a helyi nemzeti parkkal együttműködve az Ócsai Kavicsbánya területén úszószigeteket alakítottunk ki, hogy a bányató környezetében élő védett vízi madarak számára nyugodt és védett fészkelési lehetőséget biztosítsunk.
A projekt keretében összesen három úszószigetet helyeztünk ki a bányatóra, mindegyiket 3 kisebb részre tagoltuk, és egyenként a tó aljzatához rögzítettük. Egymástól távolabb rögzítettük az egyes úszószigeteket, annak érdekében, hogy segítsük a különböző madárfajok területfoglalásának folyamatát.
A szigetek középen növénysávok szeparálják el egymástól a búvóhelyeket. A speciális kialakítás lehetővé teszi a víz beáramlását, így a növények gyökérzete folyamatosan víz alatt van, ezzel imitálva a természetes közegüket, felülről pedig fém háló védeni őket a madaraktól. A madarak részére kialakított felületeket a helyben kibányászott kavicsokkal töltöttükk fel, valamint elhelyeztünk néhány kisebb árnyékolót is. A repülni még nem tudó fiókák számára pedig a szigetek kavicsos részéről kisebb “lejárók” vezetnek a vízbe.
Boldog Anita: 2012-ben úszó betonsziget projekttel diplomáztam. A mostani, úszósziget projekt annak a továbbgondolása, mégha itt teljesen más funkciók is vannak. A korábbi projektnél vizi közösségi bútorok voltak fókuszban, itt most élőhelyteremtő funkciója van a tárgyaknak.Az úszósziget projektnél nem kellett a stabilitásra figyelni, emiatt nincs is beton a szigeteken, csak alumínium és styrofoam hab. A projektnél a növényeknek alakítottunk ki ültetőközeget, valamint olyan felületeket, ahova kavicsot tettünk, ami a madaraknak fészkelőhelyként funkcionál a jövőben.
Az úszószigetek formavilágát nagyrészt a korábbi projektből hoztam, de mivel most más funkcióknak kellett megfelelni, így Tamással folyamatosan konzultáltam arról, hogy a növények szempontjából milyen követelményeknek kell megfelelni, illetve a madaraknak mekkora területek kellenek, mennyire kell, hogy árnyékos legyen ez a rész.
Duna-Dráva Cement Kft.
Koltai Tamás: Az úszósziget növényeinek a kiválasztásánál mindenképpen fontos szempont volt, hogy a Kárpátmedencében fellelhető fajok legyenek, és az, hogy egy vízparti növényzetet próbáljunk lemodellezni szorosan hozzákapcsolva a fészkelő helyhez.
Azt gondolom, hogy a jövő évi fészkelési szezon kezdete fordulópont lesz. Az, hogy a növényzet miként nőtte be az úszószigeteket és a madarak elfoglalták-e azokat. Emellett izgalommal várjuk az őszi vonulást is. Biztos, hogy pihenő és táplálkozási helyként fogják használni az úszószigeteket a madarak.
Mikor megkerestek minket a DDC munkatársai, hogy szeretnének úszószigeteket létrehozni a dunaharaszti területén megtalálható bányató területén, örömmel álltunk a kezdeményezés mellé. A környéken ugyanis több kavicsbánya is üzemel, ám kevés olyan van, amin a természetes szigetek fennmaradtak volna. Ezeknek a pótlására alkalmasak ezek a mesterséges úszószigetek.
A területen jellemző költőfaj a küszvágó csér, a danka sirály, vagy éppen a térségben gyakori szerecsensirály is, amelyek a kavicsbánya tavakat táplálkozó területként egész évben látogatják.
Ezeknek a fajoknak a megtelepedését szolgálja első sorban ez a szigetcsoport, ami bízunk benne, hogy pár éven belül meg is fog történni, és a madarak előszeretettel használják majd az úszószigeteket. Reményeink szerint a - jelenleg alacsony számban megtalálható - költőhelyeket pótolni tudjuk az úszószigetekkel.
