Beremendi bányaképek akkor és most
A cementgyártáshoz elengedhetetlen bányászati tevékenységet Beremend környéki bányákban végezzük, a mindenkori törvényi szabályozásnak megfelelően. A szükséges, jó minőségű nyersanyagkincs ezen a területen érhető el, ennek köszönhetően biztosítjuk termékeink magas minőségét.
A Beremendi és a Nagyharsányi mészkőbánya
„Beremend Mészkő-Löszös Agyag“ bányaüzem és a „Nagyharsány Mészkő” bányaüzem a térség gazdasági fejlődését segítette és segíti napjainkban is. Történetüket tekintve a “Beremendi rög” a Dráva síkságából emelkedett ki, az alsó kréta korú mészkő és pleisztocén korú lösz egységes takarót képezett a dombon, amelynek egyes területein szőlőművelést végeztek. A Szársomlyó a Villányi hegység legdélebben fekvő, legmagasabb (442 méter), jól elkülönített képződménye, mediterrán jellegű klímával. A hegy Kelet-Nyugati irányú gerince választja el a kopár Déli oldalt, az erdővel borított Északi oldaltól. A kopár Déli oldali részen szőlőművelés folyik. Mindkét bánya Nyugati oldalán több mint 100 évvel ezelőtt bányát nyitottak cementgyártás céljából, hogy az ország számára megfelelő hazai építési alapanyagokat biztosítsanak.
Folyamatos rekultiváció a természetvédelem jegyében
A bányaművelés a cementgyártás elengedhetetlen része, ideiglenesen befolyásolja a táj és az élővilág közötti egyensúlyt. Hogy ez az egyensúly újra létrejöjjön, vállalatunk éves szinten több tízmilliós nagyságrendben költ a bányaművelésből kivont területek rekultivációjára. A különböző módon igénybevett területek rekultivációja a beavatkozás jellegétől, módjától függően változó, folyamata jellegében más, de egymásra épülő, kétszakaszú: technikai és biológiai megújítás. A technikai rekultiváció következtében a terület alkalmassá válik a biológiai rekultiváció elvégzésére, és hosszú időre meghatározza a terület használatának lehetőségeit, a táj minőségét. A fenntarthatóság elvével összhangban bányáink környezetében a biológiai sokféleség megőrzésére törekszünk. A beremendi térségben eddig összesen 20 hektárnyi területet rekultiváltunk. Közel 10 hektáron csere erdősítésre is sor került Beremenden.
A DDC-nél nem csak a hasznosított területek rekultivációját tartjuk alapvetőnek, hanem cégfilozófiánkhoz hűen védjük a bányáinkban élő állatfajok élőhelyét, ezért többek között a gyurgyalagok által időszakosan fészkelt területeken, a jogerős engedélyeink ellenére nem végzünk bányászati tevékenységet. Ennek köszönhetően évről évre jelentős populáció tölti itt a nyarat, és 2016-ban már rekordszámú, 84 gyurgyalagpár költött az agyagbányánkban.
Munkálatok a kőbányában - korabeli fotó.
Duna-Dráva Cement Kft.
Beremendi Bánya az államosításkor.
Duna-Dráva Cement Kft.
Beremendi Bánya az államosításkor.
Duna-Dráva Cement Kft.
Beremendi Bánya a 80'-as években.
Duna-Dráva Cement Kft.
Bánya - napjaink.
Duna-Dráva Cement Kft.
Bánya rekultiváció - napjaink.
Duna-Dráva Cement Kft.
Bánya rekultiváció - napjaink.
Duna-Dráva Cement Kft.
Bánya rekultiváció - napjaink.
Duna-Dráva Cement Kft.
Beremendi Bánya rekultiváció - napjaink.
Duna-Dráva Cement Kft.
Gyurgyalag a Beremendi Bányában.
Duna-Dráva Cement Kft.
Munkálatok a kőbányában - korabeli fotó.
Duna-Dráva Cement Kft.
Beremendi Bánya az államosításkor.
Duna-Dráva Cement Kft.
Beremendi Bánya az államosításkor.
Duna-Dráva Cement Kft.
Beremendi Bánya a 80'-as években.
Duna-Dráva Cement Kft.
Bánya - napjaink.
Duna-Dráva Cement Kft.
Bánya rekultiváció - napjaink.
Duna-Dráva Cement Kft.
Bánya rekultiváció - napjaink.
Duna-Dráva Cement Kft.
Bánya rekultiváció - napjaink.
Duna-Dráva Cement Kft.
Beremendi Bánya rekultiváció - napjaink.
Duna-Dráva Cement Kft.
Gyurgyalag a Beremendi Bányában.
Duna-Dráva Cement Kft.